Történelmi nevezetességek

RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
Cím: Jánoshida Fõ utca 1.

Volt premontrei prépostság, mûemlék.
A magyarországi premontreiek hagyománya szerint, a jánoshidai templom építését 1186-ra tehetjük. A mai templom középsõ része õrizte meg a román kori maradványokat. Az elsõ templom egyhajós volt. A hajó keleti végénél két oldalról egy-egy szimmetrikus elrendezésû, azonos formájú és méretû, sokszögzáródású szentélyû kápolna helyezkedik el. Hasonló formájú volt a lebontott fõszentély is. Csaknem épen került elõ a déli kápolna félköríves záródású kapuja, amelyet gazdagon tagolt lábazatról induló és bimbós fejezettel záródó oszlopok díszítenek, jelentõsek az emberarcot ábrázoló fejezetek. Hasonló, bár nagyobb volt a nyugati homlokzat fõkapuja, eredetileg levéldíszes fejezettel készült. Az õsi templom építõanyaga faragott bazalttufa kváderkõ volt. A hajó déli falában magasan két félköríves záródású, kifelé és befelé rézsûs kávájú, keskeny nyílású hosszú ablak helyezkedik el. A hajó nyugati sarkait a falsíkból kissé elõreugró, lábazattal tagolt falpillér tette hangsúlyossá. Ezek között helyezkedett el a falsíkból kiemelkedve a díszes, félköríves záródású fõkapu.
A kápolnák személyeit faoszlopok tagolták a sarkokon, amelyeket a belsõ térkiképzéshez hasonlóan oszlopfejezetek díszítenek. A lábazatról induló faoszlopokat bimbós oszlopfõk díszítik, amelyek egy körbefutó osztópárkányt tartanak. Errõl indul a szentély boltozata. A kápolna hajója és szentélye között egy, két oldalán hengertaggal díszített, félköríves záródású, középen félhengertaggal díszített kisebb ablak található. Itt állt egykor a mellékoltár. Levéldíszes a kápolna diadalíve, az északi kápolnánál feltételezhetõen részben alakos konzolokról indultak, amelyeket a barokk építkezés során nagyobbrészt lefaragtak.
Az õsi templom lebontott fõszentélyének diadalívét feltehetõen erõs, félköríves faoszlopok tartották, amelyeket egyik oldalon levélmintás, a másik oldalon bajelhárító jelentésû alakos ábrázolású fejezetek díszítették. A fõszentély lebontott diadalívének északi oldala közelében, a fõhajó északkeleti szögletének falában került elõ a román kori templom legértékesebb részlete, egy falfülkébe foglalt domború része, amelynek másik részét a barokk fõszentély építése idején pusztítottak el. A dombormû a legkorábbi ismert, a Szent László-legenda egy kisebb részletét ábrázoló alkotásnak tekinthetõ.
A templomot valószínûleg egy Franciaországban iskolázott mester építette. A déli mellékszentély délkeleti falában másodlagosan kialakított kisméretû csúcsíves ablak, a XIII-XIV. század fordulója táján végzett kisebb átalakítás emléke. Matuska Kristóf prépost 1757-ben átépíttette a templomot, új szentélyt és homlokzati tornyot készíttetett. Ebbõl az idõbõl származik a templom jelenlegi fõkapuja is, a felette látható, egyesített jánoshidai és zabdrovici prépostság címerével.
A jelenlegi karzat és orgona a XVIII. század második felébõl származik. A templomot 1840-ben, majd 1971-1973-ban felújították.

PREMONTREI RENDHÁZ
Cím: Jánoshida Fõ utca 1.

Mûemlék jellegû. Késõ barokk stílusban épült a XVIII. század végén, majd klasszicista stílusban 1830 körül átépítették.
U-alaprajzú egyemeletes épület, fõhomlokzata 2-3-2 tengellyel, középen timpanonnal és négy féloszloppal. Oldalhomlokzata 1-2-1 tengellyel, ahol a négy lizéna a két szélsõ ablakot különíti el, s ezzel egyúttal kiemeli a kétablakos középrészt. 1987-ben történt felújítása során idõsek napközi otthonává alakították át.